*Rogério Pires
Hakerek nuudar parte fundamentál
ida-ne’ebé aplika iha aktividade profesionál, sosiál, komunidade no sívika
sira. Kuaze 70 pursentu husi traballadór salariadu iha pelu-menus
responabilidade balun atu hakerek, no abilidade atu hakekrek di’ak hanesan
komponente krítika ida atu bele komunika efetivu ho audiénsia ida variedade.
Tanba hakerek hanesan instrumentu ida haksumik valór boot tebes ba
komunikasaun, aprendizajen, no auto-expresaun (self-expression). Ema ne’ebé la
soi abilidade hakerek adekuadu bele hetan dezvantajen no susar hetan biban ba
asesu edukasaun no empregu.
Iha vida nuudar estudante barak
liu hasoru esperiénsia hakerek, karik la bele bosok an, sempre moris ho aprende
no hakerek. Se nunka enfrente hakerek durante vida estudantíl la’ós ema ne’ebé
maka estudante ka la merese temi an nuudar estudante. Tanba edukasaun iha
eskola nakonu ho aktividade hakerek, hanesan realidade barak enfrenta entre
manorik no eskolante.
Nune’e importante ba manorik sira
atu hahu aprezenta metódu hanorin hakerek iha nivel eskolár ida propriu, ne’ebé
bele ona estudante dezenvolve abilidade hakerek. Dezenvolve abilidade hakerek
simples liu hahu ho hatoman le’e no hakerek bebe’ik ba babe’ik. Se nunka kaan
le’e nunka mehi sai eskritór (hakerek-nain) ne’ebé di’ak, eskritór ne’ebé di’ak
maka ema ne’ebé kaan le’e. Tanba nunka le’e sei la fornese informasaun ruma atu
aprezente iha hakerek no hakerek sei sai susar liu tan.
Billy Reed iha nia hanoin afirma
"se ó hakarak hakerek di’ak......le’e, le’e, no le’e barak liu tan. Le’e
eskrita ne’ebé di’ak no mós eskrita ne’ebé la di’ak. Aprende hatene
diferiénsia. Nota modelu ka estilu nia simplesidade; pronome, verbu, objetu.”
Emily Sinsabaugh iha nia hakerek
mós hatete, "hakerek bele sai aktividade ida susar, espesialmente se ó la
hanoin ó mak hakerek di’ak. Hakerek mós hanesan abilidade ida, maske nune’e,
katak ó nesesita dezenolve hakerek, hodi ó bele sai kompetetivu iha sosiedade
ohin loron. Nuudar estudante, aproveita tempu atu aprende hakerek di’ak.”
Husi jornalista mala’e rua nia
hanoin sita tiha ona ne’e, motiva ema ne’ebé kaan hakerek hahu dezenvolve nia
abilidade hakerek. Susar ba ema ne’ebé nuudar la iha kaan hakerek maibé se
hakarak haki’ak kaan hakerek tenke ona badinas le’e, le’e no le’e bebe’ik ba
bebe’ik.
Tanba ne’e ha’u sujere katak
presiza atu estudante dezenvolve abilidade hakerek ne’ebé forte iha idade nurak
– hodi nia bele iha biban atu aproveita instrumentu aprendizajen, komunikasaun,
no auto-espresaun ne’ebé valuável. Abilidade ida ne’e bele promove liuhosi
instrusaun pratika hakerek efetivu ne’ebé fornese tempu adekuadu ba estudante
atu hakerek.
Tanba ne’e mestre duni presiza
iha kaan hakerek hodi aprezenta ba estudante rezultadu konkreta furak ida, atu
estudante bele aplika tuir estrutura no modelu hakerek ida efetivu, halo
estudante sai kriativu no krítiku. Hanesan iha Nasaun Unidus Amerika (USA),
peritu edukasaun sira sujere no aprezenta ba Governu aplika kurikulu ida nakonu
ho aktividade hakerek hodi estudante bele dezenvolve abilidade hakerek hahu husi
estudante elementária, no ajuda sira susesu iha eskola no sosiedade (peskiza
husi departementu edukasaun USA, Juñu 2012).
Atu promove hakerek kriativu no
efetivu nesesita tebes individu nia abilidade hakerek, hodi nia bele aplika ka
jenera nia hanoin sira iha eskrita; auto-espresaun no fornese informasaun ba
ema seluk. Prosesu sira atu dezenvolve kriatividade no afetividade hakerek
liuhosi hatoman le’e no hakerek, tanba ne’e bele inspira ita atu akumula hanoin
sira ne’ebé eskrita ruma fornese.
Iha mundu ida globalizadu ne’e
eziste kompetisaun boot tebes entre individu ho individu, liu-liu jerasaun
intelektuál sira ne’ebé institusaun edukativa sira fornese husi tinan ba tinan,
no liu-liu mundu ida ohin loron koñesidu hó vida téknolojia ne’ebé kuaze domina
ema hotu hahu husi idade nurak liu to’o idade ne’ebé tuan liu.
Ema ne’ebé nunka kaan hakerek
susar ba nia atu hahu dezenvolve abilidade hekerek, maibé la bele hakridak,
tanba ema sempre moris mai ho kedas nia abilidade naturál ida. Imajina sira
ne’ebé remata tiha nia estudu universitáriu la maioria bele hakerek di’ak.
Dalaruma ema ne’ebé remata de’it ensinu pre-sekundáriu ka sekundáriu bele
hakerek di’ak liu fali universitáriu sira. Se ita boot inklui iha situasaun ida
nune’e, la bele sente susar atu hetan abilidade hekerek di’ak, tanba ambiente
bele muda ema nia karaktér husi tempu ba tempu. Ita bele hahu le’e no hakerek
husi loron ba loron hodi nene’ik bele abitua ka sei halo ó sai kaan atu
hakerek.
Hakerek sempre liuhosi nia
prosesu no estrutura ka formula.Iha aula aprendizajen tradisionál, prosesu
hakerek mestre ka estudante ignora tiha (la-tau interese), mestre sira husu
estudante atu hakerek bebe’ik maibé la fornese estudante matadalan ruma kona-ba
sira-nia hakerek. Estudante maioria hakerek buat ruma entrega ba mestre, no
dalaruma, bele la hetan esplikasaun ka informasaun hikas (feedback) husi
mestre. Sira la hatudu oinsá dezenvolve tópiku ida, pre-eskrita (draft), no
kontinua ho revizaun. Situasaun ne’e sei eziste iha mundu maske mudansa globál
halo ema hotu iha kompetisaun maka’as. Iha Timor-Leste ita sei haree hetan
asaun sira hanesan ne’e iha prosesu aprendizajen, katak aula parendizajen
tradisionál sei kontinua eziste ho razaun nasaun foin enfrenta independénsia.
Nune’e ha’u konvida ita husik
tempu luan uituan hodi haree prosesu hakerek ne’ebé prezenta iha textu ne’e, no
refleta pergunta sira tuir mai;
- Ita boot jeralmente enfrenta hotu etapa tolu ne’e wainhira hakerek artigu ruma? Serake ó-nia prosesujeralmente lineár ou rekursivu?
- Parte husi prosesu ida ne’ebé maka halo bebe’ik ó gasta tempu barak? Serake ne’e muda ó-nia prosesu hakerek?
- Parte husi prosesu ida ne’ebé maka ó hanoin halo barak liu?
Pre-hakerek (pre-eskrita) inklui
iha etapa ne’ebé eskritór aplika molok halo draft, brainstorming, reseacrhing,
data analysis, outlining, nst. Iha ne’e mós ha’u hakarak fornese ba ita ideia
balun uza ba dezenvolve ideia atu hakerek di’ak hanesan mós outlining. Barak
iha ne’e maioria uza metódu brainstorming no termu ne’e refere liu ba ideia foun
sira ne’ebé mosu iha ambiente ida libre, ema hotu partisipa ativu hodi fó
sira-nia hanoin, la preokupa ba nia sala no kombina ideia foun sira hafoin
koresaun molok sesaun hato’o hanoin remata. Termu ne’e nia metódu hahu ho asaun
sira hanesan;
- halo lista –wainhira ita halo ideia ida jerál husi tópiku, hakerek rapidamente liafuan xave no fraze sira mosu iha momentu ita hanoin kona-ba ita-nia tópiku.
- hakerek libre –ho ita-nia tópiku iha ita-nia hanoin, hakerek lalais karik bele, ho montante tempu ida serteza. Durante hakerek libre, la bele preokupa ho koresaun gramatikál ka ita-nia ideia nia perfektidade, husik de’it ideia ne’e sulin mai.
- diskute hamutuk ho estudante ka mestre –dalaruma ideia di’ak balun mai husi diskute hamutuk ho ema seluk. Fahe hanoin husi tópiku ida hamutuk ho ita-nia estudante iha aula ka iha matéria espesifika ruma no karik sira bele fó ba ita hanoin foun ka ajuda ita hetan hikas ita-nia hanoin.
- mapeamentu ideia –hakerek ita-nia tópiku iha sentru surat-tahan ida no riska (hakerek kabuar) haleu ideia ne’e. Iha kabuar ne’e, aumenta liafuan foun ruma ka fraze balun relasiona ho ita-nia tópiku no kombina ideia sira sai fraze ne’ebé informativu no efetivu.
Hanesan mensiona iha leten,
prosesu hakerek rekursivu no eskritór konstantamente hakat ba kotuk no oin husi
pasa. Iha momentu ita hakerek, ita sei bele hetan ideia no dalan sira foun,
maske balun presiza halo peskiza. Ita bele mós ba kotuk hodi avalia fraze ida
no reviza selesaun ba liafuan sira ka mekanizmu atu ita haree pontu ida; maske
nune’e, ita la bele hetan barak husi gramatika no mekanika durante faze ida
ne’e. Iha ne’e mós iha tips balun ajuda rezolve di’ak liu ita-nia prosesu
hakerek;
- marka tempu: hakerek di’ak la lori tempu to’o kalan boot. Tenke iha serteza katak ita halo draft di’ak ida ne’ebé mak halo di’ak tuir ita-nia komitmentu no disiplina tempu, nune’e ita bele iha tempu hodi halo revizaun.
- buka fatin seguru sein disturbasaun hasoru prosesu hakerek; ema barak hetan difikuldade halo aktividade hakerek iha uma, tanba iha disturbasaun sira hanesan televizasaun, membru familia, barullu no sst. Se ida ne’e maka sai problema ba ita, koko hakerek iha fatin ida seguru hanesan librária, sala estudu nian ka iha ita-nia kuartu iha kondisaun naktaka ne’ebé la soi disturbasaun.
- hakerek bebe’ik; duké sente susar atu hakerek buat hotu iha forma oioin, di’ak liu hahu avansa no koko hakerek uituan loro-loron. Ne’e bele ajuda halakon presaun iha prosesu hakerek no sente proveitu liu.
- hatene guarda; bebe’ik ona estudante barak lakon sira-nia serbisu tanba sira-nia hard-drive a’at ka sira-nia pen (flash drive) lakon. Guarda ka rai didi’ak ita-nia dokumentu importante sira iha sitiu ida seguru no guarda bebe’ik.
- halibur feedback; ita la bele halo mesak buat ruma to’o remata, presiza tebes atu hetan hanoin ka konsellu ruma husi ema seluk ba buat ne’ebé ita halo, atu bele hetan dalan di’ak liu iha prosesu hakerek ne’e.